Hát itt az első feji amit én-Isabella-irt meg:D
Remélem tetszeni fog!Puszi:D
(Amanda szemszöge)
- Muszáj elutaznunk nyaralni. - mondta anyám, miközben lerakta elém az ebédet egy nyári hétfőn.
- Minek? – kérdeztem, miközben elkezdtem enni.
- Mert rég voltunk nyaralni. Pontosabban mikor...
- Apu meghalt. - fejeztem be halkan.
- Igen. - mondta miközben leült velem szemben lévő székre, neki kezdve a saját ennivalójának.
- Nekem nincs kedvem ilyen marhaságokhoz. - álltam fel a székről, s oda mentem a mosogatóhoz, hogy belerakjam a már üres tányéromat. Anyám már válaszolni akart,mikor a bejárati ajtó kivágódott és Claire jött be rajta.
- Már pedig van kedved hozzá! - jelentette ki.
- Te hallgatóztál? - kérdeztem csípőre tett kézzel.
- Igen, és azt mondom, hogy elmész! Rosalia nénivel már megbeszéltünk, s el is intéztünk mindent. Azt is eldöntöttük, hogy én is veletek megyek, hátha így nem unatkoznál. Igaz Rosalia néni?- fordult anyám felé.
- Igaz drágám. De most magatokra hagylak-nézett órájára-mert mennem kell dolgozni. Este jövök, addig is szórakozzatok jól. - állt fel az asztaltól, majd oda ment a mosogatóhoz,s bele rakta az üres tányérját.
- Szia kicsim. - adott puszit a homlokomra,majd rohant a táskájáért.
- Szia mama.
- Viszlát Rosalia néni. - mondta barátnőm is majd már csak egy ajtó csapódást hallottunk. Claire megfogta a kezemet majd berángatott a nappaliba és leültetett a kanapéra. Kérdőn néztem rá mire elmosolyodott, és fel mutatta a mutató ujját, hogy türelem.
- Elkezdenéd végre, vagy itt öregedjek meg?- kérdeztem felháborodva és felálltam.
- Elkezdem, de ahhoz le kell ülnöd. - nyomott le újra a kanapéra. - Nos kis csaj. Miért is nem akarsz te elmenni Horvátba? Itt csücsülnél az esős Forksban egész nyáron?
- Igen!És miért kérdezed,hogy miért nem megyek,ha tudod mi miatt van ez az egész!
- Vagy inkább ki miatt. De most épp Adam miatt fogsz menni. - válaszolta barátnőm.
Hát igen Adam Gordon. Adam a suli menő srácai közé tartozik+óvodás korunk óta szomszédok vagyunk, s én azóta is vagyok belezúgva...
- De miért mennék épp miatta?
- Azért Amanda,mert ő is elutazik.
- Éss...?- húztam meg az s betűt.
- És oda utazik ahova ti mennétek.
- Miii?- álltam fel - Ezt meg honnan tudtad meg?
- Az az én titkom. - mondta majd kacsintott egyet.
- Ó istenem. Imádlak Claire!- öleltem meg barátnőmet,s ő visszaölelt. Pár pillanatig így maradtunk majd kibontakozott az ölelésből, s rám mosolygott.
- Na induljunk pakolni a szexis cuccaidat...vagyis azt a pár darabot...- fintorodott el. - Nem tudom, hogy nem lehet szeretni a ruhákat.
- Claire - néztem rá keményen.
- Jól van na. Menjünk pakolni.
- Oké. - mondtam majd mind a ketten fel szaladtunk a szobámba.
(Másnap-indulás előtt)
- Hol a fenébe van már Claire? - kérdeztem reggel 10 órakor.A taxiba már be pakoltunk mindent,már csak Claire hiányzott és a cuccai.
- Nem tudom, kincsem. Biztos mindjárt jön, még van időnk. - mondta anyám, miközben megnézte az óráját.
- Rendben. - morogtam az orrom alatt. Átnéztem Adamékhez,hogy ők elindultak-e. Az apja meg ő épp a kocsiba pakolta be a cuccokat. Ez az első nyaralásuk azóta amióta az anyukája meghalt. Neki az anyja halt meg egy éve, nekem meg apám egy éve. És az a furcsa, hogy ugyanazon a napon...Az anyját egy állat ölte meg...szét volt szaggatva,de a furcsa az volt,hogy alig volt körülötte vér...és ez mind az erdőben. Az én apám autóbalesetben halt meg az erdő mellett. Akivel elvileg összeütközött az is meghalt,s mind a két kocsi felrobbant,hamuvá égetve apámat és a férfit. Csak onnan tudták megállapítani, hogy kik voltak a kocsiban,hogy náluk volt a személyi...Mikor megtudta Eric-Adam apja-és a titkos szerelmem,hogy Isabella néni - így hívták az anyukáját- meghalt, átjöttek hozzánk és mi vigasztaltuk őket. Mikor nálunk voltak,akkor kopogtatott a rendőrség az ajtónkon,hogy apám -Josh- meghalt autó balesetben. Ekkor anyámban én és Eric tartottuk a lelket. Bennem barátnőm és szerelmem tartotta. Ekkor még közelebb kerültem Adamhez, de a végén, ahogy telt az idő ugyanolyan jó haverok lettünk-mármint az ő szemében. - Az én szememben megmaradt a szerelem...
Álmodozásomból anyám ébresztett fel.
- Még mindig nem értem, hogy vett rá téged Claire,hogy még is elutazz velem...ez a lány kész tehetség!
- Hát igen. Csak éppen kapkodhatná a lábait,mielőtt meg gondolom magam az utazással kapcsolatban. - Morogtam megint majd újra átnéztem a szomszédba. Adam épp engem nézett és integetett. Én elpirultam de visszaintettem. Ekkor a távolban megjelent Claire futó alakja.
- Végre. - mondtam mikor mellénk ért - Mi tartott ennyi ideig?
- Elaludtam. - pirult el. Én csak mosolyogva megcsóváltam a fejem, míg ő berakta a kocsiba a cuccait.
- Indulhatunk. - mondta mosolyogva mire anyám beszállt a vezető ülés mellé. Claire beszállt a vezető ülésre,a taxis mögé,míg én gyorsan a szomszédra néztem. Épp indultak így gyorsan beszálltam anyám mögé és becsuktam a kocsi ajtaját, mire a taxis indította a kocsit,s indultunk a reptérre...
(2 nap múlva-Horvátország egyik tengerparti házában)
- Ez nagyon király! – mondtam, mikor körbejártam a házat. A többiek épp a szobákat nézték, míg én bementem az utolsó szobaajtóhoz, ami fehér volt. Elengedtem az egyik kék bőröndömet, hogy ki tudjam nyitni az ajtót. Mikor kitárult az ajtó egy gyönyörű szoba fogadott. Megfogtam mind két bőröndöt, s magam után kezdtem húzni miközben beléptem a szobába. A szoba falai tengerkék színben pompáztak. Az ajtóval szemben egy fehér francia ágy volt. Az ágy baloldalán-vagyis nekem balra- egy szekrénysor sorakozott, aminek gyönyörű barna színe volt. Észrevettem, hogy az ágy jobb oldalán-nekem jobbra-egy fehér éjjeli szekrény volt. A jobboldali falra néztem, ahol tengert ábrázoló festmények sorakoztak. A festmények mellett volt egy ablak, amit egy kék, selyem függöny takarta a kilátást. Elengedtem a bőröndjeimet s odamentem az ablakhoz. Elhúztam a függönyt s a kilátás helyett egy ablakot láttam. Nem volt olyan közel, de messze sem volt. Annál az ablaknál nem kék selyem függöny volt, hanem zöld. Kinyitottam az ablakot, hogy egy kis levegő is bejöjjön.
Elléptem az ablaktól s elindultam az erkély felé, ami az éjjeli szekrény mellett volt pár centivel. Annál is egy kék selyem függöny volt, csak kicsit hosszabb. Elhúztam a függönyt, kinyitottam az erkély ajtót,s kiléptem rajta.
Kilépve az erkélyre - ami fehér volt-a tengert lehetett látni. A víz teljesen tiszta volt, így látszott a szép, kék színe, amihez illett a fehér homok a parton. A nap visszaverődött a víztükrén, még gyönyörűbbé téve az összképet. Elnéztem balra, mire megláttam a gyönyörűbbnél - gyönyörűbb házakat, ahogy az ablakokon visszatükröződik a nap fénye. Elnéztem jobbra, megint lent kezdtem. A jobb oldali part részen egy kisebb hajó kikötő volt, ahol majdnem minden hely üres volt. Gondolom, lehet kölcsönözni is...Felnéztem, és ugyanúgy láttam a házakat, de a szomszéd házat most még közelebbről láttam, mint az ablakból. Annak is volt egy ugyanolyan fehér erkélye. Ekkor kinyílt az ajtaja és Adam lépett ki az erkélyre. Gyorsan elfordítottam a fejemet, s derekamig érő, vöröses barna hajam mögé rejtettem az arcom. Imádkoztam, hogy ne vegyen észre. De ekkor a leggyönyörűbb hang megszólított.
- Amanda? – kérdezte, mire hajamat hátra dobtam és belenéztem gyönyörű,kék szemeibe.
- Adam? - mosolyogtam.
- Mit keresel itt?
- Idejöttem anyámmal és Claire-val nyaralni. Gondolom ti is...- adtam az ártatlant.
- Igen. - mosolygott rám fehér fogaival, miközben megvakarta a tarkóját és egy kis pír is meg jelent az arcán. Annyira szép a mosolya. Jaj és azok a gödröcskék az arcán mikor mosolyog...várjunk csak!Zavarban van. Ezt én tettem volna vele?
- Na én most megyek. Még ki kell pakolnom. Majd még találkozunk. – mondtam, miközben a haj gumimmal össze fogtam a hajamat.
- Abban biztos vagyok!- mondta s végig nézett rajtam. Én elpirultam, mire ő rám mosolygott.
- Na szia. - mondtam, majd beléptem a szobába.
- Szia. - hallottam meg a hangját, majd egy csapódást is hallottam. Becsuktam az erkély ajtót, s elhúztam a függönyt. Odamentem a két bőröndömhöz és elkezdtem kipakolni belőle a cuccokat az ágyra, természetesen összehajtva. Odamentem a szekrényhez és elkezdtem nyitogatni azokat. A fölsőkbe beraktam azokat a ruhákat, amiket hajtogatni kellett, míg a nagyobba azokat, amiket akasztani kellett. A nagyobb szekrény kb. akkora volt, mint én, s az egyik részében egy ugyanolyan tükör, amiben az egész testemet látni lehet. Elkezdtem levenni a pólómat és a szoknyámat, hogy csak fürdőruha legyen rajtam, ami kék színű. Imádom ilyenkor anyámat, hogy azt mondta, vegyem fel inkább a repülőn...
Ledobtam a ruhákat az ágyra, majd becsuktam a szekrényajtót. Megfordultam és láttam, hogy Adam szobájának az ablaka nyitva van és ő maga ott áll, és engem néz, FÉLMEZTELENÜL. Végig nézett a testemen, de én nem reagáltam semmit, hanem lefagyva álltam ott és néztem izmos felső testét. Pár pillanatig lefagyva voltam, de ekkor bele néztem szemeibe, amiben erős vágyat láttam. Jesszus!
Belenézett a szemembe és valami furcsát láttam benne…De ekkor befutott a szobámba Claire.
- Amanda, Amanda!Megtaláltam a tökéletes szobát számomra!Ú de jó ez a szoba. Illik hozzád. De mit nézel annyira?- oda hajolt elém, mire meglátta kit nézek. - óóó értem. Szia Adam!- ordított át barátnőm mire az illető megmozdult és ránézett.
- Szia Claire.
- Na gyere már nézd meg!Csupa rózsaszín minden!
- Jó megyek már!- mondtam, de még mielőtt barátnőm kihúzott volna a szobából, egy utolsó pillantást vetettem szerelmemre, aki engem nézett.
Claire megfogta a kezem és el kezdett húzni a "szobája" felé. Mikor behúzott a rózsaszín ajtós szobába, körül néztem. A falai rózsaszínek voltak. Az ágya fehér, mint nekem és az éjjeli szekrénye is fehér volt .A szekrény rózsaszín, mint a selyem függöny az ablaknál és az erkélynél is.
- Ugyan ilyen a szobám csak ott van festmény is és nem rózsaszín minden, hanem kék.
- Igen-igen. De azt kihagytad, hogy van egy cuki fiú szomszédod is. - kacsintott rám.
- És anyu? Ő megtalálta a szobáját?
- Igen. Neki is ugyan ilyen csak lilában. De neki az ajtaja fehér.
Ekkor anya rontott be a szobába, megszakítva a beszélgetésünket.
- Lányok. Van kedvetek hajókázni? Eric meghívott minket. Tudjátok, Adam apja.
- Nekem van kedvem! - kiáltott fel barátnőm.
- Nekem is. - lelkesedtem, mivel szerelmem is jönni fog...
- Rendben. Akkor vegyetek fel egy ruhát és alá a fürdőruhát, hogy tudjunk majd fürdeni. Törölközőt is hozzatok.
- Oké. - válaszoltuk egyszerre. Anyu berohant a saját szobájába átöltözni. Claire gyorsan felvette a fürdőruháját-természetesen rózsaszín-majd felvett egy fehér egyben részes ruhát. Odament a szekrényéhez s ki vette a pink színű törcsijét. Gyorsan beszaladtam a szobámba a kék törcsimért és egy fekete egyben részes ruháért, amit fel is vettem. Leszaladtunk barátnémmal a konyhába ahol anyám már várt minket a lila fürdő ruhájában és a narancs színű ruhájában. A törölköző-ami lila volt-a kezében tartotta, miközben felkapta a táskáját.
- Mehetünk. - mondta mosolyogva, miközben kiléptünk az ajtón, míg ő becsukta azt.
(20 perc múlva-a hajón)
- Mit csináltál Adammal? Folyamatosan téged bámul- mondta barátnőm a hajón.
- Semmit. - pirultam el.
- Aha, persze. Én meg most jöttem le a falvédőről.
- Haha. Nagyon vicces. – mondtam, majd visszafordultam és elkezdtem nézni a vizet, ahogy a hajó mozgása miatt fodrozódik. Felnéztem az égre, ahol már nem látszódott a nap. Sőt, tele volt fekete felhőkkel,s a szél is fújt, de nem volt hideg a levegő. Ekkor valaki mellém jött, mire elfordítottam a fejemet az égről és bele néztem a kék szempárba.
- Szia. - köszönt.
- Szia. - mosolyogtam rá.
- Milyen hamar rossz idő lett. - nézett fel az égre.
- Ja. – mondtam, miközben még mindig őt néztem. Elfordította a fejét az égről és belenézett zöldeskék szemeimbe.
- Többiek?
- Apukám meg Rosalia néni épp beszélgetnek. Claire meg épp olvas egy újságot.
- Jellemző rá. - mondta mosolyogva. Ő is mosolygott miközben még mindig egymás szemébe néztünk. Elkezdtünk közeledni egymáshoz, s már majdnem megcsókoltuk egymást mikor a hajóba valami bele ütközött. Kinyitottam a szememet, mire Adamot nem láttam sehol. Lenéztem, és ott láttam a vízben Adam süllyedő alakját.
- Úristen! - nem gondolkodtam csak gyorsan levettem magamról a ruhát, de mielőtt be ugorhattam volna a vízbe, mintha valami megfogta volna a hajót és elkezdte volna tolni. Gyorsan bele ugrottam a vízbe, s még épp láttam valami szőke hajat a hajó mögött. Gyorsan megfordultam és elkezdtem úszni. Nem voltam olyan messze, mivel hamar bele ugrottam a vízbe. Gyorsan úsztam amilyen gyorsan, csak tudtam. Megálltam egy helyen, ahol kb.Adam beleeshetett. Lemerültem és elkezdtem lefelé úszni. Kinyitottam a szememet, s nem érdekelt, hogy a szememet csípte a sós víz. Ekkor megláttam szerelmem süllyedő alakját, mire gyorsabban kezdtem el úszni. Mikor odaértem, meg fogtam a pólóját és elkezdtem felfelé húzni. Fogyott a levegőm és gondolom Adamnak is. Mikor felértünk a felszínre, elkezdtünk köhögni, de Adam eszméletét vesztette. De még él, és ez volt a szerencse. Körül néztem és kerestem a hajót. Nagyon messze volt, még messzebb, mint a part, így a part felé kezdtem úszni. Az idő is kezdett rosszabb lenni. Kb.20 percet úsztam a part felé, mikor kiértem és elkezdtem segítséget hívni. Odajött hozzám egy nő és egy férfi, mire elkezdtem magyarázni mi történt. Eszembe jutott Eric, így megmondtam a férfinak és a nőnek,hogy nemsokára jövök addig vigyázzanak rá és hívjanak mentőt. Gyorsan beugrottam a vízbe, s kb.30 percet úszhattam mikor elkezdett esni az eső. Jobban mondva szakadt. Ekkor valaki,vagy valami hozzá ért a lábamhoz és elkezdett a hajó felé húzni,de nagyon gyorsan. A lábammal elkezdtem kapálózni mire elengedett, de ekkor süllyedni kezdtem, s ugyanazt a szőke hajat láttam. Kezdtem elveszíteni a látásomat de azért azt láttam,hogy a látó teremből eltűnt a szőke haj és felváltja egy férfi alakja aki felém úszik és elkapja a derekam, de az arcát már nem látom,mert el nyel a sötétség...
Claire fürdőruhája:
Amanda fürdőruhája:
Rosalia fürdőruhája:
